serena williams

AO, Dubaj, Indian Wells, Miami és most már Róma tartozik azokhoz a tornákhoz, ahol az elődöntőben három top4-es játékos is helyet kapott. AO-n összejött a nagy négyes. Dubajban Nadal nem is indult. Monte Carloban csak hárman indultak el a top3-ból, de ketten döntőztek is rögtön. Ehhez képest a kék salak madridi ámokfutása még üde színfoltnak is tűnhet.

Miért van ez? Azért, mert a top4 egyszerűen jobb, mint a többiek. Federer Rómában az elődöntőig inkább oktatta ellenfeleit, minthogy mérkőzött volna velük. Djokovic játéka néha dadogott, de továbbjutása egyetlen percig sem volt veszélyben. Rafa meg a salakkirály, ezt nem lehet jobban kifejteni.

A kérdés: mi van a többiekkel? Ja, igen, ők is ott voltak valahol.

Egyetértetek-e velem vagy sem, de szerintem ez az év eddigi legjobb ezres tornája, soha jobbat nem is kívánok, na meg persze rosszabbat se. Vannak rossz meccsek is, vannak nagyon sima meccsek is, és vannak bizony nagyon jó, emlékezetes meccsek is. A mai Nadal - Berdych meccs simán megütötte a tegnapi színvonalat, és nem úgy néz ki, hogy ennél sok rosszabb meccs lesz, ha egyáltalán.

Rafa ismét bebizonyította, hogy salakon ő a Jani, és ha megnyeri a tornát, amire jó esélye van, akkor visszaveszi Federertől a világranglista második helyét. Ellenkező esetben pedig nem.

Donnie ismét beszámol nekünk a tornán történtekről, és csak reménykedhetünk, hogy egyszer mi is élőben láthatjuk ŐKET.

Bár a cím jelen esetben Fedre vonatkozik, tessék szíves lenni, általános érvényűként kezelni! A tervezgetések, a rekordok és a ranglistapontok számolgatása közben bizony hajlamosak vagyunk (voltunk) elfeledkezni a lényegről. Roger Federer és Juan Carlos Ferrero voltak olyan kedvesek, és emlékeztettek minket, miért is nézünk teniszt, és lejátszották az év legjobb meccsét, legalább is ami a két nyert szettre menőket illeti. A többiből is csak az AO döntő múlja felül a mai mérkőzést.

Federer néha olyan isten volt a pályán, mintha hat évvel korábban lenne. Ferreronál ez a szám közelített a kilenchez. Leírni a meccset nem nagyon lehet. Aki nem látta, nézze meg, de vigyázzon, mert össze fogja csinálni magát.

Ha elmentek orvoshoz, ne higgyetek neki, nem májelégtelenségtől sárga még a szemfehérjétek is, az irigységtől sárgult be, ugyanis donnie a helyszínen követhette az eseményeket Rómában, ahol ma a harmadik körös meccseket játszották le. Félig még kómában volt a meccstől amikor hazaért, de azért be tud nekünk számolni. Át is adom neki a szót.

A címben megjelölt személy nem más, mint donnie, a Heyho egyik mázlista kommentelője, akit mindenki nagyon irigyel, mivel Rómában, a jelenleg futó ezresversenyen tartózkodik egy hetijeggyel a birtokában. Donnie szerdán a második körös meccseket láthatta, és este velünk is megosztotta élményeit, át is adom neki a szót.

Hazaértem, éljen. Vikát nem vártuk meg, marha hideg van :).Téli kabátot meg nem hoztunk. Úgyhogy inkább vacsizni mentünk.

Mi volt ma?

Ez most kifejezetten a bugyikra vonatkozik, mert az nem normális dolog, hogy a tavalyi Djokovicéhoz hasonló szezont produkáló, önbizalomtól duzzadó, (elvileg) csúcsformában lévő világelső, Victoria Azarenka összesen négy játékra volt jó Serena Williams ellen.

A végéhez közeledik az első salakos torna, amit nem vörös, zöld, szürke vagy gesztenyebarna borításon játszanak. Ma lejátszották az elődöntőket, és a korábbi fordulókkal ellentétben teljes győzelmet aratott a papírforma. A lányok kezdték.

Ion Ţiriac gondolt egyet, és átfestette Madrid salakját kékre. Miért is ne?

Tegnap este úgy döntöttem, spórolok magamnak egy kis időt, és az alsó ág várható utolsó négy teniszezőnőjének eddigi útját is kikeresem, meggyorsítandó a mai posztírást. Aztán néztem, néztem a párosításokat és arra gondoltam: hülye vagyok én? Williams-Makarova, Ivanovics-Kvitova, Errani-Zheng, Lisicki-Sarapova, papíron tudom, minek kellene következnie, de ki garantálja nekem, hogy ténylegesen is az fog?

A megérzéseim jók voltak, ugyanakkor talán mégis igazságtalan voltam egy kicsit a lányokkal. Úgy tűnik ugyanis, hogy a férfiak árnyékában, több éves kesze-kuszaság, Grand Slam nélküli elsők és alig ismert második hetes teniszezőnők után lassan kezd körvonalazódni egy WTA, amiben lesznek élmenők, lesz meglepetésre képes középmezőny és lesznek jó meccsek is.

A megszokottól eltérően a lányokkal kezdünk, ugyanis Pici volt annyira aranyos és lelkes, hogy elvállalta azt, hogy ír a női döntőről. Személy szerint ennek nagyon örültem, mert a WTA-ról idő hiányában sajnos kevés szó esik, pedig ők is részei a tenisznek, és ha megtanulod kikapcsolni a férfi meccsek során összeszedett berögződéseket, elfogadod a fizikai különbségekből eredő játékbeli eltéréseket, a női meccsek is rengeteg izgalommal és helyenként kifejezetten színvonalas játékkal kedveskedhetnek.

Idén különösen egyedi éve volt a női éltenisznek, négy GS, négy bajnok, akik közül három első GS tornáját nyerte, teljesen megérdemelten.

A továbbiakban átadom a szót Picinek, fogadjátok őt lelkesen, és szeretettel.

Mielőtt nekikezdenénk annak a kéthetes őrületnek, amit US Opennek hívnak, lazítsunk egy kicsit. Ottani idő szerint délben, nekünk délután hat órakor ugyanis már főtáblás sorsolás lesz, amit a US Open twitterén, valamint az ESPN1 és az ESPN2 jóvoltából élőben (és a megfelelő streameken) is lehet majd követni, és ami után sok lehetőség a móka-kacagásra nem lesz, szóval ki kell használni ezeket a pillanatokat.

Ezt a Nike is így gondolta, és szupergigafelhajtásos eseménnyel készült: a szokásos évi US Open ruhabemutatója most sem szűkölködött sem a sztárokban, sem az ötletekben.