miami 09'

[4] A Murray (GBR) d [3] N Djokovic (SRB) 62 75

Murray simán, kettőben megverte Djokovicot, ezzel a harmadik Masters 1000-es tornáját nyerte tavaly nyár óta.

Cincinatti, Madrid és most Miami.

Múlt héten döntőzött Indian Wellsben és ki tudja mi lett volna, ha nem tornádóban tollasoznak Rafaval.

Ősszel lejátszotta, és elveszítette első Slam döntőjét New Yorkban, közben pedig megnyert egy rakás kisebb tornát: Szentpétervárott, Rotterdamban valamint Dubaiban.


Már csak az első Slam győzelem hiányzik. Kérdés, hogy meddig.

Megyünk át salakra (Monte Carlo, Roma, Estoril, Madrid és a Roland Garros) és a kiszorítosdiban Rafat elméletileg nem lehet megverni.
Andy azonban Spanyolországban tanulta a teniszt, saját bevallása szerint ez a kedvenc felülete.
Az eredmények eddig nem ezt igazolják, hiszen majd' minden győzelmét kemény borításon érte el.
Ugyanakkor tavaly nyár óta végez "rendes" munkát, ilyen kondival és önbizalommal még soha nem játszott salakon.
Hibázni egyenlőre egye ágában sincs. Amennyiben bírja lábbal, márpedig bírni fogja bármi megtörnénhet.

Aztán Wimbledon és Federer.
Ha ott lesz.
Ha úgy lesz ott.

[4] A Murray (GBR) d [6] J Del Potro (ARG) 61 57 62

Del Potro elfáradt, ami nem csoda. Egészen fantasztikus mérkőzést vívott Nadallal. Ma egy játszmára futotta az erejéből.

Murray, pedig újra döntőben. Ha tetszik, ha nem a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtja az idén.

[3] N Djokovic (SRB) d [2] R Federer (SUI) 36 62 63

[4] A Murray (GBR) d [8] F Verdasco (ESP) 61 62

Verdasconak fájt a lába. Murray könnyen elbánt vele.

Ezen az ágon tehát Murray - Del Potro elődöntő következik.

12 éves koruk utálják egymást. Nem barátságos mérkőzés lesz. Éjjel egytől Sport 2.

Előtte még Federer - Djokovic.
Elméletileg este héttől, de a Sport tévé csak 8.30-tól adja.
Marad az ATP live. Nyolc dollárt megér.

Egy egészen lélegzetállító mérkőzésen, az argentin Juan Martin del Potro 6-4, 3-6, 7-6, arányban legyőzte a világelső Rafael Nadalt.

Szinte hihetetlen.

Rafa elbukta az első játszmát.
Továbbra is nagyon sokat hibázik és még mindig hisztis.
Egy játszma, az egy játszma, még lehet sima is.

[2] R Federer (SUI) d [5] A Roddick (USA) 63 46 64

Roger Federer megint:
- megverte Andy Roddickot, immár tizenhatodik alkalommal.
- nagyon imponáló játékkal kezdett.
- kiengedte a második szettet a kezéből.
- kettős hibával veszítette el adogatását.
Pontosan így ment el az Ausztrál Open döntőjének harmadik játszmájában a break előny, Nadal ellen.
Mint utóbb kiderült az egész mérkőzés. Mindez teljességgel érthetetlen, hiszen a svájci évekig foghatatlan szervákat szórt a kiélezett szituációkban.
- nem használta ki lehetőségeit a második játszmában (hat break labda)
- visszaengedte az adogatót semmi negyvenről, majd azonnal elbukta a sajátját, csakúgy mint két hete Kaliforniában Murray ellen az első játszmában.
- a tenyerese esett szét és nem a fonákja!

Andy Roddick megint:
- kikapott Federertől.
- nyerhetett volna.
- bután teniszezett a végjátékban.
- akkor veszítette el türelmét, mikor a legnagyobb szüksége lett volna rá.
Egy órán át magabiztosan, hosszan játszott. A végjátékhoz közeledve Federeren volt a nagyobb nyomás, ennek megfelelően hibát hibára halmozott alapvonalról.
És akkor Andy elkezdett a hálóra rohangálni! Tette mindezt botrányosan gyenge előkészítő ütések után. Azaz megint:
- nem bírta fejben.

Federer a döntő, harmadik játszmában 3/3-as állásnál két break labdát hárított, azaz egy ütésen múlott a mérkőzés.

Az utolsó játékban (4/5) Roddick adogatott. Közel egy órája, az első szett vége óta minden szervajátékát hozta és most is harminc semmivel indított.
Ekkor jött a "roham", fel a hálóra. Egyenlő állásnál is ezt tette, Roger fonák kereszt elütése, pedig védhetetlenül megpattanva a hálón a sarokban landolt.
A mérkőzéslabdánál Andy újra hálóra tört, itt már esélye sem volt.

Federer hihetetlenül babonás. Nincs ezzel egyedül, majd minden teniszező az.
Fednek talán nincs annyi dilije, mint mondjuk Rafának, nem fordítja az ásványvizes palackot egymással párhuzamosan, címkével kifelé, bár ütőcserénél a labdaszedőnek kell megfogni a zacsit, ő csak kihúzza belőle az ütőt...
Ezek ártalmatlan dolgok. Szemben a "semmi nem sikerül, minden ellenem van, ez is kicsúszott, pont akkor kell újra játszani a pontot, amikor nyerő helyzetben voltam" örvényről.
Egy-egy bravúros ütés a részéről megfordíthatja az egész mérkőzést. Mikor a US Openen megütötte Djokovic ellen a tollasütést (lecsapásból lecsapás, az alapvonal mögül három méterrel) már egyértelmű volt: nem veszíthet.
De Federernél ugyanez visszafelé is működik. Indian Wellsben, Murray ellen a döntő játszmában egy-egyes! állásnál ő vágta a lecsapást Andy ütőjére, ami aztán védhetetlenül szállt el mellette. Nem nyert több gémet és hogy elment a meccs az arcára volt írva. Mint egy primadonna. 

Kíváncsi vagyok mennyire dobja fel, hogy végre neki volt malaca.

Eltökélt szándékunk, hogy nem fikázunk, gyalázkodunk a blog hasábjain.
Mégis nehéz elnyomni az éjszakánként ránk törő, mindent elsöprő vágyat, hogy éjfél körül a Sport tévé végre eredeti kommentárra váltson.

Az rendben van, hogy a hivatásos spíkerek tabula rasa felkészültséggel ülnek a székben és a más sportágakban (NFL) nagyszerű Faragó Ricsi tágra nyílt szemmel kérdezzen tök alapvető dolgokat a szakommentátoroktól.

Gond a válaszokkal van. Nem kérdés, hogy visszavonult teniszezőink jól látják, ha azért csúszott ki egy tenyeres, mert aki ütötte lekésett róla, nem tett rá elég pörgetést, magára engedte a labdát és így tovább. Általában megfelelően hangsúlyozzák a teniszt meghatározó lelki folyamatokat is.

Csak az a baj, hogy a kötelező kűrön felül egyáltalán nem néznek teniszt.

Ha néznének, Temesvári Andrea nem lepődne meg Taróczy Balázst is lekésve fél évvel azon, hogy jé milyen sokat rövidítenek a játékosok.
Igen sokat. Lassan két és fél, három éve újra, divatba jött a rövidítés.
Ejteget Monfils, Murray, Nadal, Djokovic és már néha Federer is.

Machán Róbert szerint Andy Murray nem tűnik ki atlétikus felkészültségével, viszont "biztosan jó szakemberek segítik munkáját", hiszen sokat változott hozzáállása tavaly nyár óta.

Az a bizonyos orosz lélek... Marat Safin döntő szett rövidítésben kikapott Gael Monfilstől. Mégpedig úgy, ahogy rajta kívül nem sokan tudnak. Egy 7:5-ös, majd egy 5:7-es játszma után megrázta magát, pikk-pakk elment 5:2-re, ráadásul szervált a meccsért. Természetesen bukta. Aztán a gazellamozgású francia szervált, össze is hozott Safinnak két breaklabdát, amik ugye meccslabdák is voltak egyben. Az orosznak sikerült ezt is elrontania, rendre elütögette a ziccereket is. Innen egyenes út vezetett az újabb adogatójáték elbukásáig, első szerva csak a hálóban vagy a vonalon kívül landolt, de az is előfordult, hogy a második is.

A tenisz aranykorát éljük.
Felszisszenhetnek a nagy öregek, akik még látták John Mcenroe-ot amint húsz évre elveszi Borg kedvét a tenisztől, ott voltak 1986-ban a wimbledoni lelátón, mikor a 19 éves Boris Becker leágyúzta Ivan Lendlt, majd felállva tomboltak Andre Agassi és Pete Sampras szenzációs mérkőzésein New Yorkban.

Néha azonban nekünk is lehet szerencsénk.