david ferrer

AO, Dubaj, Indian Wells, Miami és most már Róma tartozik azokhoz a tornákhoz, ahol az elődöntőben három top4-es játékos is helyet kapott. AO-n összejött a nagy négyes. Dubajban Nadal nem is indult. Monte Carloban csak hárman indultak el a top3-ból, de ketten döntőztek is rögtön. Ehhez képest a kék salak madridi ámokfutása még üde színfoltnak is tűnhet.

Miért van ez? Azért, mert a top4 egyszerűen jobb, mint a többiek. Federer Rómában az elődöntőig inkább oktatta ellenfeleit, minthogy mérkőzött volna velük. Djokovic játéka néha dadogott, de továbbjutása egyetlen percig sem volt veszélyben. Rafa meg a salakkirály, ezt nem lehet jobban kifejteni.

A kérdés: mi van a többiekkel? Ja, igen, ők is ott voltak valahol.

Egyetértetek-e velem vagy sem, de szerintem ez az év eddigi legjobb ezres tornája, soha jobbat nem is kívánok, na meg persze rosszabbat se. Vannak rossz meccsek is, vannak nagyon sima meccsek is, és vannak bizony nagyon jó, emlékezetes meccsek is. A mai Nadal - Berdych meccs simán megütötte a tegnapi színvonalat, és nem úgy néz ki, hogy ennél sok rosszabb meccs lesz, ha egyáltalán.

Rafa ismét bebizonyította, hogy salakon ő a Jani, és ha megnyeri a tornát, amire jó esélye van, akkor visszaveszi Federertől a világranglista második helyét. Ellenkező esetben pedig nem.

Donnie ismét beszámol nekünk a tornán történtekről, és csak reménykedhetünk, hogy egyszer mi is élőben láthatjuk ŐKET.

Ion Ţiriac gondolt egyet, és átfestette Madrid salakját kékre. Miért is ne?

A lányokkal kezdek, egyrészt övék az elsőbbség, másrészt sokkal színvonalasabb tornát láthattunk eddig tőlük, mint a fiúktól.

Legutóbb Venus Williamsnél hagytam abba, innen is folytatom. Venus Aleksandra Wozniak után Ana Ivanovic ellen is szetthátrányból fordított tizenhárom ásszal, rengeteg nyerővel és nem utolsósorban mentális fölénnyel. A döntő szettben 2:2 után mindegyik játék szoros volt, és mindet Venus nyerte.

Nyolcaddöntő:

Venus Williams – Ana Ivanovic 6:7 6:2 6:2

Véget ért az Australian Open utáni nyugodtabb időszak, amely során kisebb-nagyobb, fedett, szabadtéri, keménypályás és salakos tornák sorát játszották szerte a világban.

Holnaptól Indian Wells, majd azt követően Miami, kezdetüket veszik tehát az észak-amerikai keménypályás ezres tornák.

Pici  összefoglalta nekünk az eddig a tornán történteket, és őszintén bízik benne, hogy a Rafa/Fed fanok nem fogják nagyon szétszedni miatta. 

Ebben én is nagyon bízom, mert Picit szeretjük, különösen én, szóval nézzük, hogyan látta ő a WTF első három napját.

Éjfélt üt az óra, az emberek nyugovóra térnek, mindenki más elkezdi a napot. A WTF szervezői annak örömére, hogy egyes számú tinikedvenc nője végre életet adott félvámpír gyermekének, akinek tiszteletbeli keresztapja minden brit egyszertalánösszejön teniszezője, a legjobb nyolc férfi egyes és férfi páros tagjait kék fényekbe öltöztették, sötét szobába és sejtelmes félhomályba helyezték, és messzire tettek tőlük minden ezüstneműt.

Nem sok időt hagytak idén a versenynaptár összeállítói a salakszezonra történő lelki és testi felkészülésre, Miami után egy héttel már Monte Carlóban tartózkodott az élvonal jelentős része.

Így a hercegségben kezdetét vette az év azon időszaka, amikor a mezőny élet-halál harcot folytat a második helyezésért. Ennek megfelelően elszántak, lelkesek, és sikerre éhesek. 

Legutóbbi bejelentkezésem óta a létszám igencsak lecsökkent, a tizenhatból négy lett, de ezen hosszú folyamat teljesen pontos visszadására már nem kívánok kísérletet tenni, így némiképp rövidítve, a lényegre szorítkozva fussunk neki ennek a négy-négy embernek.

Az alábbiakban körbejárjuk, hogy kik azok, akik a következő napokban megpróbálnak szórakoztatni minket.

Csak úgy száguldanak a napok a kivételesen emberi hőmérsékletű Melbourne-ben, immár a második kört is magunk mögött tudhatjuk, sőt, az alsó ág a harmadik körön is túl van. 

Az elmúlt napokban volt ugyan egy-két izgalmas meccs, a végeredmények azonban nagyjából az előzetes várakozásoknak megfelelően alakultak, és az esélyesek döntő többsége szépen, lassan araszolgat a második hét felé.