2009. 10. 06. 02:00
Nézz balra, ott egy svéd!
Az ég áldja meg azt az edzőt, aki meggyőzte a nem is olyan kis (13) Stefan Edberget, hogy a svéd tenisziskola minden szabályát felrúgva, többet ne kapaszkodjon két kézzel az ütőbe és egykezes fonákkal előkészítve, hálójátékára építse karrierjét.
Minden idők legnagyobb röpte játékosát köszönhetjük neki!
Edberg McEnroe-t oktatja hálójátékból
Az őrült '90-es években voltak játékosok, akik még Edbergnél is hatékonyabban űzték a klasszikus szerva-röpte játékot. Elég Beckerre, vagy Samprasra gondolni. Edberg ugyanis nem ütött gyilkos első szervákat. Nem érdekelték az ászok. Ő röptézni akart. Az ütőt óriási ívben lendítve, a labdát magasan előre dobva gyakorlatilag lement hídba, majd magasra ugorva rádobta csuklóját a labdára és már a T-vonal körül járt mire a fogadó a nyakába felpörgő adogatást megpróbálta valahogy elütni a hálóra törő Edberg mellett. És ha a fogadás nem a vonal mellett landolt, Edberg eltette az előkészítő röptét, elfoglalta helyét a hálónál és befejezte a pontot.
Mindebben az igazán csodálatos az előkészítő röpte volt. Óriási adogatás után letenni a labdát, vagy kivégezni a visszacsorgó fogadást sokaknak megy. A hálónál felépített pontokban azonban Edberg mindent visz. Olyan eszetlen nyugalommal rohamozta a hálót, ahogy Rafa várja a századik tenyerest, Federer adogat Roddicknak, Agassi vágta a sarokba a tenyerest.
Edberg a 80-as években
Edberg soha nem érezte magát kiszolgáltatott helyzetben a hálónál és ez olyan adottság, amit még Federer sem mondhat el magáról. Minden további nélkül tört hálóra második adogatása után és ahogy tehette támadott fogadóként is. Sokszor nyílt rá alkalma, mert olyan egykezes fonákja volt, mint szinte senkinek. Hálózott füvön, hálózott kemény pályán és hálózott salakon. Csak ment előre és eltáncolta a kottát. Hihetetlen tehetségét jellemzi, hogy a nagy szerva-röpte játékosok közül egyedül
(és John McEnroe egy távoli galaxisban) ő jutott döntőben a Roland Garroson annak ellenére - vagy pont azért -, mert a leglassabb felületen sem volt hajlandó stratégiát váltani.
Edberg - Chang
Mi hiányzott akkor? A tenyeres.
Edberg a szervához hasonlóan meglehetősen széles mozdulattal vitte hátra az ütőt tenyereshez és nagyon sokat hibázott erről az oldalról. Minden mérkőzésén benne volt a pakliban, hogy szétesik a tenyó és magával rántja Edberg egész játékát.
Azokon a napokon, amikor összeállt a tenyerese is: legyőzhetetlen volt. Jöhetett Becker, Sampras, Agassi, Wilander (jön is), tehát bárki. Nem volt esélyük. '91-ben összesen hat játékot engedett a csúcson játszó Jim Couriernek a US Open döntőjében.
Edberg - Courier
Edberg az első játékos a történelemben (1983), aki junior korában megcsinálta a Grand Slamet.
John McEnroe mellett az egyetlen férfi játékos, aki egyéniben és párosban is vezette a világranglistát.
1990-ben az év játékosa volt, egy évvel később pedig az év páros játékosának választották.
Szöulban bronzérmes lett egyéniben és párosban.
72 hétig vezette a világranglistát.
42 ATP-tornát nyert egyéniben és 18-at párosban.
Kétszer verte Boris Beckert wimbledoni döntőben és ennél nagyobb teljesítmény nehezen elképzelhető.
Pályafutása elején Ausztráliában még füvön játszottak, Edberg be is húzta a tornát 85-ben és 87-ben.
A végén a US Open kemény pályája feküdt a legjobban Edbergnek és kétszer egymás után ('91, '92) diadalmaskodott New Yorkban.
Utolsó győztes döntőjét Pete Sampras ellen vívta, akit haza pályán négy játszmában győzött le.
Nagyon-nagyon közel volt a karrier Grand Slamhez.
Öt elveszített döntője közül a 89-es Roland Garros finálé lehetett a legfájdalmasabb számára, amikor kettő egyes vezetést követően a 17 éves Michael Chang végül öt szettben legyőzte. (Sírtam.)
Bár az sem lehetett egy könnyű éjszaka, amikor '90-ben egy-egy nyert játszma után (a harmadikban már 5:2-re Ivan vezetett) sérülés miatt kellett feladnia a döntőt Ivan Lendl ellen Ausztráliában.
De Edberg akkor is nyugodt maradt.
Ő mindig az volt. Társai ötször választották meg a legsportszerűbb játékosnak.
De mindez semmit nem számít ahhoz képest, ahogy Edberg a pályán mozgott.
Minden pillanatban megerősítette Bill Tilden kijelentését, miszerint:
A tenisz több mint sport. Művészet, ugyanolyan joggal, mint a tánc.
Amikor Federer laza, erőlködés nélküli játékát éltetjük, egyben a svájci zseni gyerekkori példaképét Stefan Edberget is csodáljuk.
Edberg Wimbledonban
Stefan Edberg a hétvégén Magyarországra látogat és teniszezni fog!
Élőben láthatjuk, ahogy fellép a hálóra és ez mindent pótol. Még Boris Beckert is!











nem tudok játszani(?)
"The change you wanted was rejected.
Maybe you tried to change something you didn't have access to."