2011. 03. 23. 19:40
Egy lépéssel előrébb
Befejeződött az év első ezres tornája, így itt az ideje, hogy számvetést készítsünk: mit is árult el nekünk ez az egy hét?
Ha férfi tenisz, akkor jelen pillanatban nem kezdhetünk mással, mint a frissen világranglista második Novak Djokoviccsal. Novak valahol tavaly az amerikai keménypályás szezon környékén gondolt egyet, és úgy döntött, itt az ideje végre felnőni. Tehetségben sosem volt kérdés, hogy mire is vihetné, a feje, a hozzáállása és a mentalitása viszont sokáig kérdésessé tették, hogy mennyi is lesz végül az annyi.
Nos, most már nyugodtan elmondhatjuk, hogy a lassan magunk mögött hagyott keménypályás szezon Novak Djokovicsról szólt: egy GS döntő után egy GS cím, egy Davis Kupa, egy ezres tornagyőzelem és egy ötszázas tornagyőzelem nem igényel különösebb magyarázatot. Mint ahogy a Mesterek Tornája óta összehozott 20-0-ás mérleg sem. Vagy a tény, hogy ebben az évben Roger Federer kizárólag egyetlen embertől kapott ki, és ezt az ember Novak Djokovicsnak hívják. Igaz, tőle rögtön háromszor.
Indian Wellsben Rafael Nadal is megismerkedhetett a feltúrbózott Novakkal, amikor is a torna döntőjében, két és fél órás, három szettes meccsen nem bírta végül a szerb nyomást, és neki sem sikerült Novakot megállítania.
Pedig Djokó talán ezen a tornán tűnt két hónap óta először legyőzhetőnek, a gond a többiek számára csupán csak annyi volt, hogy hiába tűnt annak, mégsem győzte le senki sem.
Nem véletlenül. Novak valószínűleg még soha életében nem lépett pályára akkora önbizalommal, mint ahogy azt mostanság teszi. És ezzel természetesen a többiek is tisztában vannak, honfitársa, Janko Tipsarevics twitteren meg is kérte Novakot, hogy nem adna-e neki is kölcsön egy kis önbizalmat, mert valaki állítólag látta, hogy a zsebéből is az hullott ki...
Ivan Lendl 1986-os évkezdete óta ennyire eredményes indításra nem volt példa, és a közelgő miami-i torna arra a kérdésre is választ fog adni, hogy Pete Sampras (1994), Andre Agassi (2001) és Roger Federer (2006) után lesz-e még valaki, akinek sikerül az AO – Indian Wells – Miami tripla.
Persze, legalább ennyire jogos kérdés az is, hogy meddig fog a Novak Show tartani? Mert egy dolog biztos: előbb-utóbb vége lesz. És megvan rá az esély, hogy Novak Djokovics már Miamiban elveszíti az első meccsét az évben...
Elég rosszul hangzik ez így kimondva, ugye?
Novak ide vagy oda, a többiek sem tétlenkednek. Ugyan sem Rafael Nadal, sem Roger Federer nem a legjobb formájukat hozták ezen a tornán, és mindketten küszködtek az első szervájukkal, de különösebben nem kellett aggódniuk, megbízhatóan közepes teljesítménnyel tudták le az első ezres versenyt. Rafa is és Fed is javítottak tavalyi eredményükön, Rafa 2010-ben elődöntős volt itt, míg Fed idén az elődöntőig jutott a tavalyi második körös kiesést követően.
Nem lehet elégedett viszont Robin Söderling és Andy Murray. A világranglista negyedik svéd összeszedett egy lábfejsérülést a tornát megelőző Davis Kupa fordulóban, amely jelentősen akadályozta a Philipp Kohlschreiber elleni meccsen, és már a harmadik körben búcsúzni kényszerült. Tavaly elődöntős volt Robin ezen a tornán, így meglehetősen sok pontot veszített.
Nem kellett azonban aggódnia a negyedik helyéért: a tavaly negyeddöntőig jutó Andy Murray nem tudta kihasználni az esélyt, rögtön a második fordulóban megoldhatatlan feladatnak bizonyult számára Donald Young. Andy játékának színvonaláról, kíméletből, inkább nem tennék említést.
Nem mehetünk el szó nélkül viszont Juan Martin Del Potró mellett, aki rohamsebességgel próbálja bepótolni az elveszített egy évét. Radek Stepanek, Ivan Ljubicic, Philipp Kohlschreiber legyőzését és Tommy Robredo visszalépését követően Juan Martin az elődöntőben találta magát Indian Wellsben, ahol ugyan Rafael Nadal még soknak bizonyult, de az argentin fiú mindenképpen csak dicséretet érdemel. Juan Martin már ötvenegyedik a világrangilstán.
Zárásként ejtsünk néhány szót a párosokról is, mivel nem voltunk híján a nagy neveknek. Novak Victor Troickivel, Andy a testvérével, Jamie-vel, Rafa Marc Lopezzel, Fed pedig Stanislas Wawrinkával vágott neki a tornának. A sztárpárosok közül ketten az elődöntőbe is bejutottak, Rafa és Fed újra egymással szemben, a háló két oldalán találta magát. Végül a 2008 után először összeálló, olimpiai bajnok svájci páros meglehetősen könnyedén intézte el a spanyol kettőst.
A döntőben azonban a saját bevállásuk szerint a nevezés előtt tizenöt perccel megalakult, a Bryan testvéreket és a Bopanna-Quareshi párost is kiverő Alexandr Dolgopolov, Xavier Malisse duó legyőzése már nem sikerült a kettős tornát játszó Stanislaséknak, szuper TB-ben a copfosok vihették el a trófeát.
A párosmezőnyre vonatkozó következtetések levonását mindenkire rábízom.











Akár hiszitek akár nem én nagyon várom a folytatást. Amíg Rafa egyedül volt ezzel a fizikális mentális fölényével igen nem élveztem a meccseit, gondolom csak a Rafások voltak ettől boldogok, de most, hogy társa is akadt azért végigizgultam a meccsét. Sokat hibáztak de ez azért is volt mert nem lehet könnyű ilyen erővel visszakapott labdákból nyerőket ütni. Agresszíven támadták egymást. Jó kis szezonnak nézünk elébe remélem Fednek is osztanak lapot:-))) Roger szerintem csak egy egy GS-re koncentrál mert mostanában túl könnyen feladja ezeket az 500-as 1000-es versenyeket, egyáltalán nem látszik rajta, hogy meg akarna itt szakadni.